A Triticale a búza és rozs keresztezéséből származó állandósult jellegű köztes típusú hibrid, amelynek a jelentősége világviszonylatban egyre jobban növekszik; jelenleg több mint 400 ezer ha-on termesztik. jelentősége nem csak átmeneti jellegében van, hanem beltartalma miatt is jelentős gabonaféle. Egyébként a Triticale egyformán értékes, mint takarmánygabona és kenyérgabona növény. De, ha sokoldalúan értékeljük, akkor elsősorban mint takarmánygabona jön számításba. A beltartalmi értékét tekintve első helyen a Triticale fehérjetartalma említhető meg. A szem fehérjetartalma a környezettöl, évjárattól és a talajtól is függ, általában 14-18% között ingadozik. Vetésterülete a termsztésbe vonása idején növekvő tendenciát mutatott, 70-es évek végén erősen lecsökkent; az utóbbi években újból növekszik. |
További információk... | |
|
Származása és biológiai jellemzése
A Triticale céltudatos nemesítés útján jött létre. A búza és a rozs keresztezésének a terméke. A búzát és a rozsot már nagyon régóta keresztezték egymással, de fertilis és állandósult hexaploid Triticale csak az 1950-es években /1950-1955/ jött létre. A korábban megvalósult elsődleges Triticalék - a hexaploid búza x diploid rozs keresztezésével /42+14=56/ oktaploid Triticalék voltak - vagy - a tetraploid búza x diploid rozs keresztezésével - /28+14=42/ hexaploidok és meddök voltak. A sterilitás leküzdése az oktaploid Triticalék és a primer hexaploid Triticale hibridek keresztezéséből származö F1 nemzedékek hexaploid Triticaléval végzett többszöri visszakeresztezésével valósult meg és így jött létre a másodlagos /secunder/ hexaploid Triticale.
Biológiai jellemzés
A Triticale alaktanilag a búza és a rozs között átmenetet képez./Állandósult búza-rozs hibrid./ Szára a rozshoz hasonlóan magas. Az alacsonyabb szárú fajták /50-100 cm/ előállítása folyamatban van. Kalásza hosszú, elkeskenyedő, oldalról nézve a rozshoz, előlről nézve pedig a búzához hasonlít. A külső pelyva hosszú szálkát hord, mint a rozs és öntermékenyülő, mint a búza. Szemtermés. Nagy, kissé ráncos, töppedt, fakó színü és a rozshoz hasonlít. Fehérje tartalma átlagosan 18% körül van.
A Triticale éghajlatigénye nagyobbrészt a rozséhoz hasonló. Ezért elsősorban a rozstermelő körzetekben termeszthetö. De csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthetö gazdaságosan. Gyenge talajokon a rozs többet terem, jobb talajokon pedig a búza terem többet. /Ez is gátolta a Triticale nagyobbarányú elterjedését nálunk./ A Triticale, mint átmeneti növény, igényeit tekintve általában a rozshoz áll közelebb, nem a búzához.
Agrotechnika
A Triticale-termesztés agrotechnika irányelvei lényegében azonosak a búza és a rozs termesztésével - főleg a rozstermesztés agrotechnikai irányelvei szerint kell termeszteni.
Mindenben azonos irányelveket kell követnünk, mint a búzánál, vagy a rozsnál. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel, célszerű a fajlagos tápanyag-igényének megfelelő NPK hatóanyagot adni a Triticale alá. A fajlagos tápanyag-igény 100 kg termés és a hozzátartozó melléktermékek biztosításához: 2,53 kg N, 1,25 kg P2O5 és 1,40 kg K2O, amely 5,18 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg. A gyakorlati trágyázás során - mivel többet terem a rozsnál - több tápanyagot igényel, mint a rozs és kevesebbet, mint a búza. /Ezek a megállapítások főleg a hosszúszalmájú fajtákra érvényesek.
Mindenben azonos a búza és a rozs talajelőkészítésével, csak a magágy minőségére igényesebb azoknál.
Vetés
A Triticale-vetőmag előkészítésére és vetésére is nagy gondot kell fordítani a vetőmag gyenge csírázóképessége /85-88%/ miatt. Nagyon fontos a korai vetés, általában a rozzsal egyidőben vethetö. Kenyér- és takarmánygabona céljára szeptember közepétől szeptember végéig vessük; ha zöldtakarmányozásra vetjük, már szeptember elején is elvethetö. Gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. A szükséges vetőmagmennyiség: 4,9-5,1 millió csíra/ha. /Ez a csíraszám - a gyenge csírázás, vagyis a több vetőmag miatt - kb. 230-260 kg/ha körüli vetőmagnak felel meg./ Ezerszemtömeg 43-45 g
Különösebb ápolást nem igényel, illetve azonos a búza és főleg a rozs ápolásával. Betegségei a lisztharmat, rozsszárüszög, fuzárium és az anyarozs, amelyek ellen gombaölő szerekkel védekezhetünk. A kártevök közül a drótféreg, a kendermagbogár, a gabonalegyek és a gabonapoloskák fordulnak elő. Ezek ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk
A rozs és a búza után érik. Aratása - hosszú szalmája miatt - inkább a rozshoz hasonlít. Egyébként nem pereg, de cséplése nehézkesebb, mint a többi gabonaféléé, mert a kalászorsó erősen töredezik. Tárolása mindenben azonos a többi kalászos gabonaféle tárolásával