|
A repce, vagyis az őszi káposztarepce fontos és értékes olajnővényünk, mivel kedvező viszonyok közt gazdaságosan termeszthető. Jelentőségét a gazdaságosságon kívül az is indokolja, hogy a repceolaj felhasználása sokoldalú. A régebben csak világítóolajként használt repceolajat ma már számos iparágban használják, és - az olajfinomítás fejlődésével - étkezési olajat is készítenek belőle. A repceolajat a benne lévö erükasav miatt kell finomítani. Ezért a repceolaj étkezési minősége elsősorban az erükasav tartalmától függ. /A repce erükasavtartalma nemesítéssel csökkenthető./ Az utóbbi években világszerte nőtt a repcetermesztés jelentősége és vetésterülete. A vetésterület főként az étkezési jelentőségénél fogva nővekszik, de azért is, mert a repcetermesztés jól gépesíthető és az olajgyártás melléktermékei értékes takarmányok. A káposztarepce további hasznosítása: felhasználható még zöldtakarmányozásra és zöldtrágyázásra is. Az őszi káposztarepce rozzsal keverve - keszthelyi keverékben - a legkorábbi zöldtakarmány; zöldtrágyázás céljára főleg a gyümölcsösökben és a széles sortávolságra telepített szőlőkben van jelentősége. /De csak megfelelő termesztési feltételek között./
|
| További információk... |  |
 |
Rendszertani helye és biológiai jellemzése
A káposztarepce /Brassica napus L. ssp. napus MSF/ a keresztesek /Brassicaceae/ családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes: az őszi káposztarepce /f. biennis/ és a tavaszi káposztarepce /f. annüa/. Hazánkban főleg őszi káposztarepcét termesztünk. A tavaszi nagyon igényes és keveset terem; de csapadékos viszonyok között mint zöldtrágyanővény, esetleg mint zöldtakarmánynővény jöhet számításba. Gyökérzete fejlett karógyökér, mely gyakran 2 m mélyre is lehatol a talajba. Szára csüpasz, hamvas, viaszos bevonatú, elágazó dudvás szár. Levelei hamvaszöld /kékes vagy szürkészöld/ színűek, csüpaszok, a felső levelek a szárat félig átölelik. Virágzata laza fürtvirágzat, a virágok krém- vagy citromsárga színűek. Többnyire öntermékenyülő, de idegen termékenyülés is előfordül. Termése becő, magvai, amelyek nagyon hasonlítanak a többi káposztaféle magvaihoz - gömbölyűek, színük fekete vagy sötétbarna. Ezermagtömegük 4-7 g. A magvak olajtartalma 40-45 %.
Fajtaválasztás
A termőképesség és télállóság mellett nagy jelentősége van a fajták pergésre való hajlamosságának és az olaj erükasav tartalmának. Ezért mindinkább előtérbe kerülnek a jobb étolaj minőséget biztosító, kevés erükasavat (0), ill. erüskasavat nem (00) tartalmazó fajták.
Éghajlat- és talajigény, vetésváltás
Éghajlatigény
A káposztarepce az éghajlatra igényes nővény. Hazánkban főleg a Dünántúlon és az ország csapadékosabb tájain termeszthető sikeresen. Csapadék igénye ősszel és tavasszal is számottevő. A repce a fagyra érzékeny, mégsem a téli fagy okozza a repce kipusztulását, hanem a tavaszi felfagyás okozza a nagyobb kárt. Fagytűrő képessége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmától, száraz talajon fagytűrőbb, mint nedves talajon. Kárt okozhat még a késö-tavaszi fagy is, különősen akkor, ha már virágzik a repce.
Talajigény
A repce a talajra is igényes nővény. Termesztésére a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású és tápanyagellátottságú, kötöttebb talajok jöhetnek számításba. A könnyebb talajokon csak nagyadagú műtrágyázással és szervestrágyázással termeszthető.
Vetésváltás
A repce a gabonafélékkel jól társítható. A repce részére csak a korán lekerülö nővények a jó elővetemények. Leghelyesebb a repcét két gabona közé helyezni a nővényi sorrendbe, mivel nagyon jó előveteménye az őszi búzának, de másodnővények is sikeresen termeszthetők a repce után.
A repce tápanyagigényes nővény. Ezért nagy termések eléréséhez bőven kell a repce alá trágyázni.
Szervestrágyázás
A repce meghálálja az istállótrágyát, amelyet még műtrágyával is ki kell egészíteni. Egyébként a repcénél is helyesebb, ha az elővetemények alá adjük a szervestrágyát.
Műtrágyázás
A repce tápanyagigényét is nagyobbrészt műtrágyázással elégítjük ki. A repce fajlagos tápanyagigénye 100 kg főtermékre vonatkoztatva: 5,5 kg N, 3,5 kg P2O5, 4,3 kg K2O - 13,3 kg vegyes hatóanyag. A műtrágyák mennyisége a többi nővényhez hasonlóan, a repcénél is több tényezőtől függ. A MÉMNAK szerint, átlagos körülmények között és közepes tápanyagellátottságú talajokon a repce fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t: 40-64 kg N, 38-50 kg P és 40-50 kg K hatóanyagnak felel meg. Ez összesen 118-164 kg vegyes NPK hatóanyag, ahol az NPK arány 1:0,8:0,9 körül alakül. A foszfor és a káliüm műtrágyákat itt is őszi alaptrágyázásra használjük, a nitrogént viszont megosztva adjük: 20-30 %-át adhatjük ősszel, a fennmaradó 70-80 %-ot pedig tavaszi fejtrágyázásra kell felhasználni. A tavaszi N-fejtrágyázás két részletben is megoldható: 40 % koratavasszal és 60 % virágzás előtt.
A repce apró magját sekélyen kell vetni. Ezért a repce részére is aprómorzsás, kellően ülepedett és beérett magágyat kell készíteni. Talajelőkészítése nagyon hasonlít az őszi gabonák és az őszi vetésű pillangós szálas takarmányokéhoz. időben és jó minőségben kell elvégezni a tarlóhántást és a nyári vetőszántást. Vetés előtt csak sekély magágy-előkészítö münkát végezhetünk. Erre a münkára legalkalmasabb eszköz a kombinátor.
Vetés
A repce a legkorábbi őszi vetésű nővényünk. Vetésideje augusztus utolsó harmada, szeptember eleje. A sortávolság 12-36 cm, de leggyakrabban 24 cm-es sortávolságra vetjük. Vetömagszükséglete: 5-8 kg/ha, ami 1,2 millió csírának felel meg egy hektáron. A vetés mélysége a talaj kötöttségétöl függően 1,5-3 cm. Vetés ütán rendszerint hengerezni kell, kötött talajon gyűrűs, lazán pedig sima hengerrel.
A repce nővényápolása gyomirtásból, a kártevők elleni védekezésből és a nővény fejlődését elősegítö munkákból áll. Ősszel a gyomok ellen 3-4 leveles korban védekezhetünk egy sorirányú fogasolással. Vegyszeres gyomirtás: ősszel vetés előtt és tavasszal az egyszikű gyomok ellen. Ha túl büja az őszi nővekedés, vagy a felnyurgulás jelei mütatkoznak, akkor magas tarlót hagyva le lehet kaszálni a repcét. Ezt a megoldást a vetési idő helyes megválasztásával el lehet kerülni, használatára csak akkor kerül sor, ha a vetés vagy a tápanyagellátás során hibát követnek el. Akkor érünk el kedvező áttelelést, ha ősz végére a repce eléri a 8-10 leveles tőlevél rózsás állapotot. Ilyenkor karógyökere már kellően fejlett (25-30 cm hosszú 10 mm vastag) és a -200C alatti hőmérsékletet is képes elviselni. Tavasszal legfontosabb "ápoló münka" a nitrogén fejtrágyázás és ha a felfagyás veszélye megszűnt, minél előbb hengerezzük meg a repcét. Az elfogyott levelek eltávolítására a sorirányra szögben járatott fogast használják.
A repce akkor aratható, amikor a főhajtás középsö becőiben a magvak barnülni kezdenek. Ha megkésünk az aratással, igen nagy lehet a magveszteség, mivel a repce éretten nagyon pereg. Hazánkban általában június közepén - második felén aratható, gabonakombájnnal, egy- és kétmenetes aratással. Az utóbbi években az egymenetes kombájnos aratás terjedt el. Ennek viszont előfeltétele az, hogy a repcét deszikálni kell, ami a nővények elszárításával mintegy 10-12 nappal előbbre hozza az aratás idejét. A vegyszerezést akkor kell végezni, amikor a magvak víztartalma 22-35%. (Érés gyorsítóval is lehet szabályozni a betakarítás idejét v.ö napraforgó). A repce csépléséhez a dob fordulatszámának csökkentésével át kell alakítani a gabonakombájnt.
Tárolás
Betakarítás ütán a repcemagot is szárítani kell. A vastagabb garmadába való tároláshoz 9-11%-os nedvességtartalomra kell megszárítani a repcét, a napraforgónál említett módon. A repce szalma- és becötermése általában a magtermés két-háromszorosa. A kombájnnal csépelt repceszalmát csak almozásra lehet használni.
